A kakaó az 1500-as évek közepe-vége felé nem teljesen tisztázott úton eljutott Spanyolországba. Egyes források szerint a spanyol konkvisztádor, Hernán Cortés vitte magával, amikor hazatért. Más források szerint már korábban Kolumbusz Kristóf is vitt magával belőle Spanyolországba.
A spanyolok természetesen beleszerettek, és 1585-ben már importálták. Más európai országok, mint Olaszország és Franciaország ekkorra szintén felfedezte magának a kakaót, és a csokoládé-mánia végigsöpört Európán. Az európaiaknak nem volt meg az aztékok csokoládé-receptje, így kitaláltak maguknak sajátot: cukorral, fahéjjal és más fűszerekkel itták a finom forró csokoládét.
Floridába egy spanyol hajón érkezett meg a csokoládé 1641-ben, és feltevések szerint az első amerikai csoki-bár 1682-ben nyitott meg Bostonban. 1773-ra a kakaóbab az amerikai telepesek általános import áruja lett, széles társadalmi réteg fogyasztotta.
Az amerikai függetlenségi háború alatt a katonák gyakran csokoládéban kapták meg a bérüket.
Amikor a csokoládé eljutott Európába, még luxus cikknek számított, és csak a gazdagok élvezhették. 1828-ban azonban egy holland kémikus, bizonyos Coenraad Johannes van Houten felfedezett egy módszert, amivel a kakaóbabból finom kakaóport készítettek. Ezt az eljárást, amelyben a kakaóbabot erjesztik, kiszárítják, megpörkölik, majd lúgos sókkal kezelik, holland-módszernek nevezik, és emiatt hívjuk mai napig is a holland kakaóport "holland"-nak. Ez a kakaópor vízzel könnyen elegyedik, ezáltal könnyebben készíthető belőle széles körben felhasználható csokoládé ital.
Állítólag Houten találta fel továbbá a kakaó-prést is, amivel a kakaó kakaóvaj tartalmának nagy részét el tudták távolítani, ezáltal még olcsóbban és könnyebben tudtak kakaóport előállítani, amely már alkalmas volt a tömegtermelés beíndítására. A kakaó és a belőle készített csokoládé ezután indulhatott világhódító útjára.
Forrás: History.com, Wikipédia
A csokoládé története folytatódik! A harmadik rész ide kattintva elérhető!
