A csokoládét a kakaófa termésében lévő kakaóbabokból állítják elő. A kakaófa a mályvafélék családjába tartozó növény, mely Közép- és Dél Amerikában őshonos. A gyümölcsben található kakaóbabok szárítás és pörkölés után a csokoládé alapanyagaként kerülnek felhasználásra.
A kakaó felhasználásának eredete homályba vész, de elképzelések szerint az ősi olmékok használták először a kakaót rituális szertartásaikon italként, időszámításunk előtt 1500 körül.
Az olmékok után a maják már nem csak fogyasztották, hanem rendkívül tisztelték is a kakaó növényt. A régészeti emlékek tanúsága szerint hétköznapjaikban széleskörűen használták, minden étkezéskor fogyasztották, ünnepeiken és szertartásaikon is fontos kellék volt a sűrű, habzó kakaó ital. Szívesen keverték csilivel, mézzel vagy vízzel.
Később az aztékok új szintre emelték a csokoládé tiszteletét. Úgy hitték, a kakaót az istenek adományozták nekik. Akárcsak a maják, ők is szívesen itták a koffein tartalmú, forró vagy hideg, fűszeres csokoládé italt díszes edényekből, sőt mi több, a kakaó termésében lévő kakaóbabok fizetőeszközként szolgáltak, ételt és más javakat vásároltak rajtuk. Az azték kultúrában a kakaóbabok értékesebbnek számítottak az aranynál.
Az azték csokoládé fogyasztása - melyet ők maguk xocolatl néven ismertek - főleg a felsőbb osztály kedvtelésének számított, bár az asóbb osztálybeliek is élvezhették alkalmanként, például esküvőkön vagy más ünnepeken.
Állítólag maga II. Moctezuma azték uralkodó is nagy csokoládé rajongó volt. Napi szinten rengeteg csokoládét ivott, hogy energiát nyerjen belőle és afrodiziákumnak is tartotta.
Forrás: History.com, Wikipédia
A csokoládé története folytatódik! Második rész ide kattintva elérhető!
